A Fradi naptára, május 14.
Évfordulók:
29 éve született Dvali, Lasa
124 éve született Himmer Rezső
90 éve hunyt el Jeszmás József
108 éve született Kiss Gyula
42 éve született Szeróvay Mihály
48 éve született Tököli Attila
Mérkőzéseink ezen a napon:
1905. UTE – FTC 0:3, Ezüstlabda
1911. FTC – MAC 5:1, NB1
1916. FTC – MÁV Gépgyár 1-0, Hadikupa
1922. FTC – BAK 2:0, Edzőmérkőzés
1933. Újpest – Ferencváros 1-0, NB1
1939. Ferencváros – Elektromos 3-0, NB1
1941. Ferencváros – Bankliga 5:1, Edzőmérkőzés
1942. WMFC – Ferencváros 3-3, MK
1944. Ferencváros – Szolnoki MÁV 6-0, NB1
1949. Ferencváros – Újpest 0-5, NB1
1961. Ferencváros – Csepel 2:0, NB1
1967. Eger – Ferencváros 2:4, NB1
1975. Dinamo Kijev – Ferencváros 3:0, KEK döntő
1986. TSV 1860 Rosenheim – Ferencváros 3-5, nemzetközi barátságos
1988. Ferencváros – Videoton 3-0, NB1
1994. Ferencváros – Újpesti TE 0-1, NB1
1997. Ferencváros – DVSC 3-1, NB1
2003. Ferencváros – Siófok 0-2, NB1
2022. Gyirmót – Ferencváros 1-2, NB1
Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 11 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség, 40-23 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
1905. Ordódy Béla
2022. Lisztes Krisztián ifj.
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1949. Hernádi Pál
1994. Vanicsek Zoltán
2022. Dvali, Lasa
2022. Marin, Marko
Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1950. Budai László
1950. Henni Géza
“Az ezüstlabda osztályozó mérkőzésén a védő F. T. C. találkozott az U. T. E.-tel. A mérkőzés az Erzsébet királyné-uti pályán folyt le…Újpest kezdi meg a játékot, de Bej csakhamar foglalkoztatva van Weisz lövése révén. Csakhamar kornert ér el a Ferenczváros. De a mint megérkezik az újpestiek 11. játékosa, ők is támadnak, de eredmény nélkül, mert ha keresztül is törnek a hátvédeken, a kitűnő Deutsch—Ordódy—Bródy-triász nem engedi őket lövésre. Változatos játék után 0:0 arányban véget ér a félidő. Szünet után a zöld-fehérek mindinkább fölénybe kerülnek. Bej eleinte sikerrel véd, de a 6. perczben egy labdát a goalba ejt, ugyanígy esett a 3. goal is, mig a 2. Braun szép lövésének eredménye. Újpest néha előnyös helyzetekbe kerül, de tartalék csatárai a legszebb esélyeket elhamarkodják.” (1905 – UTE)
“Vagy nyolcezer ember szorongott a hatalmas méretű Üllői-uti pálya tribünjein, mikor a két régi rivális magasnivóju küzdelmét megkezdette…Az FTC—MAC mérkőzés állott homloktérben s végződött szégyenletes eredménynyel a MAC-ra, mert elvesztették a fejüket és olyan beállítást produkáltak, aminőt még nem látott ország-világ. A beteg Fodor helyett betette a csapat egy valaha volt második csapatbeli játékosát, aki — szegény, igaz, birta tüdővel, futott ide, futott oda, de nem sokkal többet ért el, mintha ott se lett volna. Ilyenformán a legfontosabb pozíció rosszul lévén betöltve, a Ferencvárosnak győznie kellett. Az első félidő ugyan 1:0-ra állott a MAC javára, de csak azért, mert az egész csapat dolgozott a centerhalf helyett is. Világos volt, hogy ezt a munkát azon a pályán és az ellen a csapat ellen végig bírni nem lehet. A második félidő 5 gólja meg is mutatta, hogy igy van. Legfényesebb volt a MAC csapatban Kelemen. Ha ezt a formát tudta volna kivágni Bécsben, soha nem muló érdemeket szerzett volna.” (1911 – MAC)
“A várakozásnak megfelelően heves iramu erős mérkőzés, a melyben váratlanul a derék munkás csapat mutatott jobb formát.” (1916 – MÁV Gépgyár)
“Megérdemli a Ferencváros a győzelmet, bár különösen az első félidőben elég álmosan játszott. Ha az Elektromos csatárai a helyzeteit jobb lövésekkel oldják meg, akkor a második félidőben a Ferencvárosnak jobban kellett volna küzdenie a győzelemért. Szünet után nyomasztó fölényben voltak a zöldek, de csak az utolsó negyedórában tudtak megbirkózni az Elektromos közvetlen védelmével. A játék különösen szünet után elég kemény volt és a piros-sárgák részéről néhány csinn is kicsúszott. Mindenesetre a Ferencváros sokkal könnyebben győzhetett volna, ha balszárnyát, különösen pedig Gyetvait jobban foglalkoztatta volna. Jellemző, hogy a játék folyamán a zöldek 45 ízben játszottak a két szélsőre és e labdák közül Gyetvai csak 18-at kapott.” (1939 – Elektromos)
“Már az első negyedórában lehetett látni, hogy a ferencvárosi csapat igen jó napot fogott ki. Ugyanakkor megmutatkozott az is, hogy a szolnokiak nem a legjobb állapotban jöttek fel ezúttal Budapestre. A szolnoki védelmet egymás után hozták zavarba a ferencvárosi csatároknak ötletes és meglepő gyorsan keresztülvitt támadásai. Viszont a szolnoki csatársor csak nagyon ritkán, akkor is csak egy-egy egyéni kitöréssel próbálkozott támadni. A Ferencvárosnak azonban ezúttal a védelme is kiváló formát árult el, könnyedén, rugalmasan tette ártalmatlanná a szolnoki előretöréseket. Szünet után sem változott a játék képe. A Ferencváros minden részében és minden tekintetben magasan ellenfele fölött állott.” (1944 – Szolnok)
“Biztosan győzött a Ferencváros, annak ellenére, hogy a csepeliek úgyszólván végig védekezésre összpontosítottak. Védelmük biztonságát segítették azzal is, hogy Ughyt harmadik fedezetként játszatták és Rákosi lefogásával bízták meg. A védők szoros emberfogást alkalmaztak, különösen a belső csatárokkal, elsősorban Alberttel szemben. Ha néha szabálytalanul is, de derekasan küzdöttek, így sem tudták azonban megakadályozni a Ferencváros meg-megújuló támadásait és győzelmét. Győzelmük egy pillanatig sem volt vitás, hiszen a Csepelnek csak egy gólhelyzete volt.” (1961 – Csepel)
“Égre csapó öröm, mélyfekete gyász. Pillanatonként váltogatták egymást Egerben. 78. perc, a Fradi 2:1-re vezet. Ajaj…79. perc, az egri Varga 10 méterről a bal felső sarokba emel. Diadalkiáltás. A kazamatákban tápászkodni kezdenek a török harcosok. Az utolsó ítélet harsonája? Dehogy. 2:2. 80 perc, dezt a 2:2-t már tartani kellene. Védekezés, védekezés. Hátra. Hátra a kapusnak. Albert elcsípi, két méterről behelyezi. Óh, óh. 3:2. 85 perc, Flóri még egyet lő. Ezt már csak azért, nehogy vita lehessen…” (1967 – Eger)
“1975. május 14. ünnep a Ferencváros történelmében. Még akkor is az, ha azon a mérkőzésen ahol a KEK serlegért játszottunk a Dinamo Kijev csapatával, vereséget szenvedtünk. Ritkán adatik meg egy csapat életében az, hogy a vereség is dicsőséget és büszkeséget hoz. Ha a fentiekhez még hozzávesszük, hogy a Kijev egyenlő volt a komplett szovjet válogatottal és Magyarországon ez nem volt elmondható a Ferencvárosról, talán jobban elfogadható válik a vereség. A mérkőzés előtt szívmelengető érzés volt arra gondolni, hogy a Ferencváros remek bravúrsorozat után lehet részese a KEK-döntőnek. A döntőtől, persze, féltettük a magyar csapatot, hiszen Bálint eltiltása, Branikovits sérülése, Pusztai betegsége miatt arra kényszerült, hogy tartalékosan lépjen pályára. A mérkőzés aztán azt igazolta, hogy félelmünk nem volt alaptalan, mert ahogy a küzdelem bebizonyította, hogy a Kijev minden tekintetben felülmúlta a Ferencvárost. A Dinamo Kijev remek, egységes, rendkívül gyors csapatjátékával meghódította a közönséget is. Támadásait, különösen szünet után, több esetben is tapsvihar kísérte. A Ferencváros dicséretet érdeml, hogy veretlenül jutott el a KEK-döntőig, így méltó módon képviselte a magyar labdarúgást.” (1975 – Dinamo Kijev)
“A végig irányitó hazai együttes nagyobb arányban is győzhetett volna…A 28. percben Kincses baloldali szöglete után Limperger a felső léc alá fejelt (1:0). Öt perc elteltével Dzurják kapufája hozta Petryt nehéz helyzetbe, majd a 42. percben ujabb hazai gól született. Dzurják labdáját előbb Topor küldte kapura, ezt Petry még kiütötte, de Fischer találattal fejezte be az akciót (2:0). A 76. percben ritkán látható góllal állitotta be a Fradi a végeredményt. Bánki átadása után Vaszil a jobb oldalon husz méteren át vezette a labdát, majd a kaputól mintegy 12 méterről, a bal felső sarokba lőtt (3:0).” (1988 – Videoton)
Attila, Isten éltessen naagyon sokáig!