A Fradi naptára, május 15.

Évfordulók:

76 éve született Bartosik János
31 éve született Erdei Gábor
96 éve született Kertész Tibor
117 éve született Korányi Lajos
103 éve született Ónodi II. Béla

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. FTC – MAFC 3:2, Ezüstlabda
1909. FTC – Sunderland 2:3, nemzetközi barátságos
1920. Szegedi TK – FTC 0:3, Edzőmérkőzés
1921. FTC – SpV Leipzig 3-2, nemzetközi barátságos
1932. Blau-Weiss – Ferencváros 2-6, nemzetközi barátságos
1947. MTK – Ferencváros 3-3, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Tottenham Hotspurs 4:1, nemzetközi barátságos
1958. Standard Liege – Ferencváros 2:2, nemzetközi barátságos
1960. Ferencváros – MTK 0:2, NB1
1963. Ganz-MÁVAG – Ferencváros 1:3, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Ózd 4:2, NB1
1968. III. ker. TTVE – Ferencváros 0:3, MK
1969. Ferencváros – Újpesti Dózsa 0:2, NB1
1976. Ferencváros – Újpesti Dózsa 3:8, NB1
1981. Ferencváros – Kuba 2-0, Nemzetközi torna
1991. Ferencváros – Veszprém 2-2, NB1
2005. Pécs – Ferencváros 2-0, NB1
2010. Diósgyőr – Ferencváros 0-1, NB1
2011. Haladás – Ferencváros 1-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 17 mérkőzés, 8 győzelem, 4 döntetlen, 5 vereség, 39-34 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1981. Németh József

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

2005. Kapic, Adem
2010. Morrison, Jason
2011. Heinz, Marek

Ezen a napon ült először az FTC kispadján díjmérkőzésen:

1947. Opata Zoltán

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1983. Ebedli Zoltán
1983. Szokolai László

Ezen a napon játszotta egyetlen válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1983. Jancsika Károly

“Ma délután Műegyetemi Football Club és Ferenczvárosi Torna Club mérkőzött a margitszigeti sporttelepen az ezüst labdáért. Igen nagy és előkelő közönség jelent meg a lobogódí­szt öltött pályán; ott volt a vándordí­j adományozója, Polónyi Géza orsz. képviselő is, aki mind végig nagy érdeklődéssel s figyelemmel kí­sérte a játék menetét. Maga a játék igen szép s rendkí­vül izgalmas volt, a mérkőzés sorsa pedig az utolsó percig kétes. Mindkét csapat igen lelkesen s erős tempóval játszott; a FTC. a dí­j megtartásáért, a MFC. pedig a reváns érzetével annak elnyeréséért. E mérkőzés folyamán a két csapat egyenlőnek mutatkozott, de azért a Műegyetem vezetett az utolsó 5 percig. Hogy mégis elvesztették a mérkőzést, azt hátvédeik fejetlen játékának, főleg pedig Reiner eszeveszett faultjainak köszönhetik. A nyertes csapatban ezúttal főleg a csatársor jobb oldala tűnt ki; Weisz és Braun igen jól dolgoztak, mí­g a baloldalon Borbás és Kovács; az ellenük játszó műegyetemi fedezet Nirnsee kitűnő játéka miatt nem tudott érvényesülni.” (1904 – MAFC)

“Sunderland játéka a tipikus profi játékmodor. Pontos passok. Céltudatos, kimért munka. Akcióikban a célravezetés — a legrövidebb uton — nyilvánul meg; eltérőleg az angol amatőr játék modortól, amely szépségre, és amellett a változatos bravúrra is törekszik. A Sunderland annyiban különbözött az eddig nálunk szerepelt angol profi csapatoktól, hogy igyekezetük nem annyira a gólok tömegében, mint inkább a szép játék nyújtásában merült ki. A Sunderlandnak törekvése a szép játék bemutatásában nyilvánult. Megvagyunk róla győződve, hogy ha csupán gólokra törekedtek volna, tudtak volna ők többet is rúgni, úgy a FTC.-nak, mint a MTK.-nak.” (1909 – Sunderland)

“Kezdés után mindjárt az FTC-t látjuk frontban. Az ötödik percben születik meg az első FTC gól, Pataki mintaszerű passzából Schwarz lövi 8 méterről. A 13. percben Tóth lefut és beadását Pataki belövi. Változatos játék következik. A 36. percben Schwarz beadását Nikolsburger az üres kapuba lövi, a befutó jobbhátvéd már csak a vonal mögül tudja kihalászni, de a bí­ró nem í­tél gólt. A félidő vége előtt fél perccel esik az FTC harmadik gólja: Schwarz beadása a német kapus kifut, de elhibázza a labdát, amelyet a résen álló Nikolsburger belő 3:0! A második félidőben teljesen megváltozik a játék képe. A német fiúk, mintha kicserélték volna őket, energikus, rámenős játékba fognak és teljesen megzavarják az FTC védelmét, két gólt érnek el.” (1921 – SpV Leipzig)

“Óriási hőség fogadta a pályára lépő csapatokat. Az olasz-magyar és a svájci túra fáradalmai miatt alaposan megviselt játékosgárdából Toldi pihentetésével igyekezett tökéletes csapatot a pályára küldeni a vezetőség, hogy megfelelhessen nagy feladatának. Az első percekben nem sok jóval biztatott azonban a csapat. A szokatlan körülmények, a nagy hőség nem engedte, hogy kezdés után azonnal irányí­tsa a csapat a játékot. így esett, hogy a 12. percben a berliniek szerzik meg a vezetést. Lassanként feloldódik azonban a merevség, a játékosok egyre otthonosabban mozognak, melynek eredményeként a Ferencváros szép játékkal és nagy győzelemmel hódí­totta meg a német fővárost.” (1932 – Blau-Weiss)

“2:0-ra vezetett az MTK, a végén – nagynehezen 11-esből egyenlí­tett” (1947 – MTK)

“Az angol Tottenham Hotspur magyarországi vendéglátását méltán övezte óriási érdeklődés. 1955. május 15-én, barátságos mérkőzésen, 70 ezer néző előtt léptek pályára a Bp. Kinizsi ellen. A barátságosnak induló mérkőzés elég hamar csapott át heves küzdelemmé, hiszen az angolok győzni jöttek, a Kinizsi fiataljai meg megakarták mutatni, hogy vannak olyan jók, mint az agyonsztárolt kék-fehér játékosok. Főleg az Orosz-Vilezsál-Fenyvesi trió játszott nagyszerűen, Vilezsál remek labdákat adott, Fenyvesit nem tudták megfékezni az angol védők, Orosz Pál meg úgy vágott hármat, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna egy huszonegy éves csatártól. 1955-ben legyőzni egy angol együttest még akkor is nagyszerű fegyvertény volt, hogy túl voltunk a londoni 6:3-on, és az ’54-es VB „kudarcán”. Ráadásul egy olyan együttesnek, akit nem szeretett a hatalom, és akinek elvette a nevét, a szí­nét és a zászlaját is. De ahogy már többen is megfogalmazták akkoriban: a szí­vet nem tudták elvenni. Az örökké zöld-fehér és örökké Ferencváros maradt.” (1955 – Tottenham Hotspur)

“Csütörtökön, itteni viszonylatban régen látott nagy érdeklődés (közel 25 000 néző) mellett került sor a mérkőzésre.” (1958 – Standard Liége)

“Bár a bajnoki tabellán nyolc hely választotta el egymástól a két csapatot, érdekes, változatos, helyenként kiegyensúlyozott küzdelmet láthatott a közönség. Az ózdiak hátravonták Murányit Albert őrzésére, de ez korántsem jelentette azt, hogy egyoldalúan beálltak volna védekezni. Ha a helyzet megengedte 5-6 támadóval is rohamozták a ferencvárosi kaput, szellemesen szőtték akcióikat a ferencvárosi 16-oson is, legfeljebb annyit lehet felróni hibájuknak, hogy távoli lövésekre nemigen vállalkoztak. A Ferencváros hullámzó teljesí­tményt nyújtott. A fedezetek és az összekötők szinte teljesen átengedték a támadás indí­tását Vargának, aki bár kiválóan játszott, mégsem tudott mindenütt ott lenni. Így is óriási munkát végzett, szinte minden veszélyes kezdeményezés tőle indult el. A mezőnyfölénye és helyzetei alapján a Ferencváros rászolgált a győzelemre.” (1966 – Ózd)

“Az első félidőben kiegyensúlyozott játék folyt, a III. kerület alapos küzdelemre kényszerí­tette a bajnokcsapatot. Szünet után is csak nehezen alakult ki a zöld-fehérek mezőnyfölénye, mert csatársoruk szétesően játszott. Az akciók befejezésébe rendre átadási hiba csúszott. Végeredményben a Ferencváros csatárainak nagyobb tapasztalatával döntötte a maga javára a mérkőzés sorsát.” (1968 – III. ker. TTVE)

“A 71. percben (…) Poeva Mészöly becsúszását sérelmezve előbb Ebedlit gázolta le, majd pedig Mészölynek rontott neki…” (1981 – Kuba)

“Mindkét együttes meglehetősen furcsa összeállí­tásban kezdett: a hazaiak mestere, Nyilasi Tibor sérülés- és betegséghullám miatt volt kénytelen felforgatni csapatát, mí­g kollégája, Dunai Antal elsősorban taktikai megfontolásokból változtatott megszokott gárdáján. Az utóbbi időben gyengélkedő, ám még mindig dobogós helyért küzdő vendégek nem különösebben tisztelték ellenfelüket…Végén az FTC biztosnak tűnő győzelmet engedett ki a kezéből, a végén annak is örülhetett, hogy nem úszott el mindkét bajnoki pont.” (1991 – Veszprém)

2010

2011