Bajnokok Ligája beharangozó – Valletta FC
Szerda este 20 órától a Groupama Arénában fogadjuk a máltai Valletta FC-t, a Bajnokok Ligája selejtező második körének első mérkőzésén. Első és talán második ránézésre is könnyebb feladatnak ígérkezik mint a bolgár Ludogorec, bár az elmúlt néhány év kellemetlen kupa tapasztalatai után (plusz a Hajduk is tudna “mesélni” a máltai buktáról) nem árt óvatos duhajként kilépni a zöld gyepre és megmérkőzni a máltai “lovagokkal” vagy “sólymokkal”. A lovagok valójában egy ezer éves katolikus, szerzetesi rend, a Máltai sólyom pedig egy amerikai film, melynek csupán csak annyi köze van Máltához, hogy a bűnügyi történet egy drágakövekkel díszített arany sólyom körül forog, amelyet a Máltai Lovagrend adományozott V. Károly spanyol királynak. A Valletta FC ellen ez lesz az első mérkőzésünk, bár adatbázisunkban “találtunk” egy Valletta nevű máltai csapatot, akikkel 1937. december 25-én, a máltai túrán játszottunk barátságos mérkőzést. Akkortájt a máltai foci nagyon “kezdetleges” állapotban volt, a Fradi meg abban az évben nyerte másodszor a KK-t. A plakáton fel is van tüntetve, hogy Winner of the Europe Cup (a döntő két mérkőzésén a Lazio ellen: 4:2 az Üllői úton és 5:4 Rómában). A máltai túrán 7 mérkőzést játszottunk, 7 győzelemmel, köztük a válogatottat is vertük 12-3-ra. A Valletta City ellen 12-1-re nyertünk, a máltaiak legnagyobb örömére gólt tudtak szerezni a “varázslatos” Fradi ellen (plusz még egy öngólt is rúgtak).
A Valletta City nem egyenlő a holnap ellenfelünkkel, azokban az időkben három fővárosi csapat is szerepelt a máltai bajnokságban (United, City, FC), de mivel ezek váltották egymást az évtizedek alatt, így a “családfa” is nehezen követhető. Az már bizonyítható, hogy a holnapi ellenfelünk, a Valletta FC 1943 óta állandó részvevője a máltai labdarúgásnak. Azóta Málta első számú csapata, 25 bajnoki arannyal. A Valletta FC először 1963-ban szerepelt nemzetközi porondon, ekkor a BEK első selejtezőjében a cseh AC Dukla Praha csapatával találkozott. Simán kiestek, a Dukla 8:0-lal jutott tovább. Később több nagy európai csapattal is játszottak (akkoriban csak bajnokok szerepeltek a BEK-ben). Magyar csapatok közül a Bp. Honvéddal kerültek össze 1980 őszén, a BEK sorozatban. Az akkori magyar bajnok simán 3-0 és 8-0-s győzelmekkel jutott tovább. A BL eddigi történetében először 1999-ben tudott a 2. selejtezőkörig eljutni, az idei a második alkalom.
A Valletta FC-vel még nem találkoztunk nemzetközi kupameccsen, de más máltai csapatokkal már igen. Először a KEK-ben, a Floriana La Valletta csapatával sorsoltak össze. Az első mérkőzésen a hazai máltai csapat már az első percben gólt szerzett, majd sikeresen kibekkelte a hátralévő időt, miközben Alberték a legnagyobb helyzeteket is kihagyták. Óriási “blama” volt a vereség, amit három nap múlva a visszavágón kellett jóvátenni. A Népstadionban, 18 ezer néző előtt simán 6-0-ra nyertünk, Kű (2), Branikovits (2), Szőke és Mucha góljaival.
Másodszor 2003 nyarán a Birkirkara (Justin Haber-rel a kapuban) volt az ellenfél az Európa Ligában, Garami József csapata egy nagyon sima vallettai 5-0-s győzelem után, az Üllői úton, zárt kapuk mellett, elég keserves játékkal csak 1-0-ra tudtunk legyőzni, de így is kettős győzelemmel léptünk tovább.
Az utolsó máltai “kalandunk” már közelmúltunkhoz fűződik. 2014 júliusában a Sliema Wanderers volt Thomas Doll csapatának (Dibusz — Bönig, Nalepa, Meteos, Bosnjak — Gyömbér, Kukuruzovic — Nagy Dániel, Busai, Lauth — Böde) az ellenfele. Az első mérkőzésen Ta’ Qaliban (egy kicsinyke, de nagyon hangulatos máltai település) Nalepa mentett pontot a 77. percben. Bizonyára sokan emlékeztek Mifsudra, a máltai foci egyik legnevesebb játékosára, aki okozott némi kellemetlenséget a hátvédsorunknak. A visszavágó sem volt sima menet, bár Ugrai és Busai góljaival vezettünk 2-0-ra, de a máltaiak szépítő gólja után egy kissé “meleg lett a pite” az utolsó félórában, de valódi gólveszélyt nem tudtak teremteni a máltaiak. A lelátó nem is ünnepelte a csapatot, a taps helyett füttyszó és “egyéb” jelzők hangzottak el, amit Thomas Doll már akkor sem viselt túlságosan jól.
Ha már megemlítettük Mifsudot, akkor természetesen a Fradi zöld-fehér mezét 53 alkalommal viselő André Schembrit sem hagyhatjuk ki a máltai labdarúgásból. A jelenleg is aktív játékos a Fradiban 21 gólig jutott, nagyon kedveltük gyors, robbanékony játékát, de akkoriban a pénzhiány nagyobb úr volt és nem tudtuk őt megtartani. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy a család férfi tagjai (apja, nagyapja) is válogatott játékosok voltak.
Ugyancsak csapatunk játékosa volt Justin Haber. A sokszoros máltai válogatott kapus 33 díjmérkőzésen védte a Ferencváros kapuját.
Eddig ennyi a máltai “kalandunk” az európai színtéren. Szerdán este folytatódik a Valletta FC ellen a BL selejtező második körében, közel teltház előtt a Groupama Arénában. A Ludogorec elleni siker, az egyre formálódó Rebrovi csapat bizakodással tölt el. Az esélyek is nálunk landolnak, de nagyon oda kell figyelni, mert egy kemény, szervezetten védekező máltai “falat” kell feltörni, ami nem ígérkezik könnyű feladatnak.
A céljaink eléréséhez tovább kell lépnünk, ehhez nem is kell belépnünk a Máltai Lovagrendbe és nem is kell megnéznünk a Máltai sólyom filmet sem (ami az idők folyamán kultfilmmé vált), “csak” jól, okosan és főleg gólra törően játszani.
Vélemény, hozzászólás?