Alberttól – Zsiborásig
Kakas László: 70
Szülővárosában, a heves megyei Ecséden indult nem mindennapi pályafutása 1972 tavaszán. Tizennyolc évesen állt először kapuba a megyei II. osztályban, úgy, hogy korábban még edzésen sem vett részt.
A nem mindennapi pályakezdetről: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Gabrovitz fivérek
Gabrovitz Kornél (1873. április 1., Budapest – 1947. december 24., Budapest).
“Az egykori Mester utcai diák Prágából hazaérkezve, tisztán látta a századvégi sportviszonyokat. A prágai Slaviánál már megismerte a klubéletet és hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot a Ferencvárosban! Elsőként a végzős Mester utcai diákokat toborozta, majd a kerület polgárait mozgósította. És amikor elérkezett az idő a klubalapításra, felkérték Dr. Springer Ferencet, a IX. kerület ismert ügyvédjét a vezető szerepre. Az FTC klubalapításának gondolata és az első lépések Gabrovitz Kornélt dicsérik.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Máté János: 75
A Pécsi Dózsából már válogatott játékosként került a Fradiba és két idényt húzott le zöld-fehérben. Első szezonjában az összes bajnoki találkozón pályára lépett, és Branikovits mögött a csapat második legeredményesebb játékosa volt tíz bajnoki góljával. Az Egyetértés és a Haladás ellen is duplázni tudott.
A következő szezon a KEK menetelés éve volt. Kilenc találkozón lépett pályára, négy gólt is szerzett is kupagyőztesek nemzetközi sorozatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Stanko Poklepovic
Mucha Józsefet váltotta a kispadon a 4. bajnoki forduló után 1999 szeptemberében. A horvát mester érkezésekor a zöld-fehérek a bajnoki tabella 11. helyén álltak valamint túl voltak egy sikerrel megvívott UEFA kupa selejtező mérkőzésen.
Az MTK elleni győztes örökrangadón mutatkozott be a Fradi kispadján Poklepovic. A nem túl acélos gárda előbb az UEFA kupából, majd a Magyar Kupából is kiesett az ősz folyamán. Az idény felénél a 8. helyen állt a Ferencváros, majd a szezon végére a 5. helyre sikerült felkapaszkodni.
Az Ő edzősége alatt aratta a Ferencváros az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb gólarányú győzelmét: 8-0 a Vác ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiszely István
A hatalmas termetű „Lapaj” erőteljes, lendületes játékával és nagy erejű bal lábas lövéseivel szemben az ellenfelek gyakran álltak tehetetlenül. Elemi erejű lövéseitől rettegtek a kapusok.
Azon játékosok egyike az FTC történetében, aki több gólt szerzett, mint ahány meccset játszott. Számos alkalmat adott rá, hogy több alkalommal is ünnepeljék góljai miatt. Gólcsúcsa az 1939-es Phőbus elleni bajnoki meccs volt: hatszor talált a kapuba! Kétszer szerzett meccsenként öt gólt (a Bocskai és a MÁVAG ellen), míg egyszer négyet a kassaiak ellen.
Az 1939-es Ferencváros— Sparta KK-mérkőzésen történt Prágában: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Steczovits László
A népszerű, örökké vidám ferencvárosi csatár három év alatt, több mint harminc góljával hívta fel magára a figyelmet.
Különösen az 1924/25-ös szezonban volt eredményes: 16 gólt szerzett a díjmérkőzéseken, de a következő szezonban is 12 gólig jutott.
A profi csapat első mérkőzésén két gólt szerzett a Bocskai ellen Debrecenben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyetvai László
A jó fizikai felépítésű játékost nagy lendület, kiismerhetetlen cselek, pontos beadások és veszélyes, erőteljes lövések jellemezték. Erősen ballábas volt, jobb lábát kevésbé tudta használni, de ez ritkán jelentett hátrányt számára.
Izsák Zsazsa tanítványaként igazi ferencvárosi nevelés. 1933-ban került a klubhoz, a kölyök, az ifjúsági és amatőr csapat után, több, mint egy évtizeden át szerepelt az első csapat balszélső posztján.
18 esztendősen két nagyon fontos Közép-európai Kupa mérkőzésen mutatkozott be, nagy sikerrel, ezzel nyolc nap alatt érdemelte ki a „Ferencváros üdvöskéje” címet. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szűcs Lajos
Tizenkét éves volt, amikor „külső sugallatra” végleg elhatározta, hogy labdarúgó lesz. A nagyszünetben dribliztek az iskola udvarán, s a kerítésen kívül egy középkorú férfi figyelte a gyerekek játékát. Egyszer csak odakiáltott Lajosnak:
“Öcsi! Te, te hát. Gyere csak ide! Jó mozgású gyerek vagy, tudod-e? Menj el egyesületbe focizni, ha szorgalmas leszel, sokra viheted.”
A 12 éves fiú kicsit csodálkozva nézett a távozó után: lehet, hogy ez a bácsi komolyan beszélt? A csengetés ébresztette fel álmodozásából.
Pár nap múlva már kinn volt az Ú. Dózsa pályáján, jelentkezett próbajátékra. Két hét elmúltával megkapta a választ: felvették a szakosztály tagjai közé.
— Szűcs nemcsak tehetséges, hanem lelkiismeretes is. Kiváló játékos lehet belőle — mondta róla 1962-ben Kapocsi Sándor, az UEFA-keret edzője.
Az Újpest azonban megvált az ígéretes játékostól, így Szűcs Lajos egy év kényszerű kihagyás után Dorogra került, ahol két szép évet töltött el. 1966-ban húzott először zöld-fehér mezt, pont a Megyeri úton a kelet-német drezdai Dynamo elleni felkészülési találkozón. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bukovi Márton
“Körültekintő, kulturált, ötletes és mégis energikus játékának olyan vonzereje volt, hogy hetenként sok ezer ember ment ki a pályára, hogy őt láthassa. Nem a szemfényvesztő csillogások, hanem az ésszerűség és a legmagasabb fokú játékintelligencia jellemezte Bukovi Mártont”.
Ez a régi jellemzés híven tükrözi az egyik legkiválóbb középfedezet, a kitűnő alakú labdarúgó hajdani játékát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pataky Mihály
Pataki Mihály az ősidők magyar labdarúgásának kiemelkedő csillaga, az FTC első klasszis középcsatára, vagy ahogy akkor mondták: centercsatára. Az egykor roppant népszerű „Pityke” labdarúgósportunk kiemelkedő egyéniségei közé tartozik. Elődei általában az áttörő, erőteljes játékstílust követték, inkább a befejezésben jeleskedtek. Pataki új utakon járt. A „taktikus”, ésszerű középcsatár-játéknak hazánkban ő volt az úttörője. Finom húzásokkal, jól kiszámított, pontos átadásokkal a támadósor játékát tervszerűen, mesterien irányította. Elsősorban társait igyekezett minél többször helyzetbe hozni. Emellett azonban a kapura maga is nagy veszélyt jelentett, a támadások befejezéséről sem feledkezett meg. Fölényes játékintelligenciája, könnyed, elegáns mozgása itthon és külföldön egyaránt nagy elismerést aratott. Ezt még fokozta szolid, mindig sportszerű magatartásával, amellyel sok hívet szerzett a magyar labdarúgásnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
