Alberttól – Zsiborásig
Gerendás András
Balösszekötőként kezdte Békéscsabán, majd jobbhátvédként folytatta a Bp. Haladásban. 1955-ben került a Ferencvároshoz. Mindkét lábával jól kezelte a labdát, de fejjel is kitűnően bánt a labdával. Legszívesebben a balfedezet posztján szerepelt.
Amikor a Fradihoz igazolt még Griecs András néven szerepelt, majd a csapatkapitány Kispéter magyarosította a nevét. Egy Békés megyei község ihlette meg Misát, így lett Griecsből Gerendás.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Engelbrecht Zoltán: 70
Az Esztergomból érkezett szélső Barcelonában öltötte magára először, Japánban pedig másodszor az FTC címeres mezt.
1976-ig tartó négy esztendős ferencvárosi pályafutása során az 1972/73-as idényben szerepelt a legtöbbet, 15 tétmérkőzésen lépett pályára.
A folytatásban egyre ritkábban kapott játéklehetőséget az első csapatban. Az 1975/76-os bajnokcsapatban egy mérkőzésen játszott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Monostori Károly
Játékosként két évig, intézőként haláláig, huszonhét éven át szolgálta szeretett egyesületét.
Mikes Károly a Kispestben kezdett futballozni, innen is került be egyszer a válogatottba.
A sokoldalú labdarúgó a fedezetek és a belsőcsatárok helyén is ügyesen játszott. A jobbszélen gyors, hasznos játékosnak bizonyult. Pontosan adott be, de ritkán tört kapura. Amikor a Fradihoz szerződtették, jó formában volt. A Fradiban többször a fedezetsorban szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Weinber József
1902 őszén igazolt a BAK csapatától az FTC-hez.
Weinber I. (Weinber II. Jánosnak, a zöld-fehérek válogatott játékosának testvérbátyja) volt az FTC első olyan kapusa, aki mezőnyjátékosként nem szerepelt.
A civilben fogtechnikusként működő idősebb Weinber fivér tagja volt az FTC első bajnokságot, majd tartalékbajnokságot (Szövetségi-díj) nyert gárdájának is és szerepelt a kezdeti idők öregfiúk (FTC “Vén Dicsőség”) csapatában is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Waldinger László
Az amatőr FTC-ben éveken át (1938-42) rúgta a labdát, de a profik között csak ötször szerepelt.
Egykori hátvédünk az 1939/40 évi bajnokcsapatban egyszer lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szántai László
A fedezet 1962 nyarán érkezett a Transvill csapatától az Üllői útra és egy mérkőzésen lépett pályára a bajnokcsapatban ’63 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Braun Ferenc
„FTC-jobbszélső. Franzstadti bennszülött volt. Ő már fejlettebb technikával rendelkezett. Általában nagyon hasznos és gólképes csatár volt. Korán visszavonult a futballozástól. Atletizálni kezdett és mint 400-as futó, sok díjat nyert.” – írja a válogatottakról szóló cikksorozatában Fodor Endre, a Nemzeti Sport 1924. december 24-i számában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Kalocsay Géza
A szélsőtársaihoz képest magas, erőteljes játékos szélvészgyors, lendületes labdarúgó volt. Különösen villámgyors rajtjaival tűnt ki. A labdát jól kezelte, pontosan adott be. Kapura is határozottan tört és erőteljesen lőtt. A Kárpátaljáról származó csatár 1934-ben az ezüstérmet szerzett csehszlovák válogatott világbajnoki keretének volt tagja. Egy évvel később a prágai Sparta csapatában lépett pályára a Közép-európai Kupa döntőjében az Üllői úton.
A labdarúgás mellett a tanulást is fontosnak tartotta. Miközben csehszlovák bajnok és Közép-európai Kupa győztes lett, a helyi jogi egyetemen tanult és doktorált. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Táncos Mihály
Az erdélyi származású, alacsony, nagyon gyors és technikás jobbszélső igen okosan, ötletesen játszott. Körültekintően, hajszálpontosan adott be. Bedaásai nyomán társai, főleg Takács II., majd később Toldi és Sárosi dr. sok gólt értek el. Törékeny termete miatt elég könnyen elnyomták. Lehetőleg kerülte a közelharcot.
dr. Fenyvesi Máté
A zöld-fehérek népszerű, „Tüske” néven becézett, szűkszavú balszélsője a sportszerű és fegyelmezett labdarúgó példaképe. Gyors, lendületes, a mezőnyben is sokat dolgozott. A vonal mentén jól elfutó, ügyesen cselező és a támadásokat általában beadással befejező szélsők típusához tartozik. A válogatottban gyakran fontos védőfeladatot is kapott, ami részben gátolta a nagyobb eredményességben. (A Fradiban — kevesebb taktikai megkötöttséggel — gólerősebbnek bizonyult.) Lelkiismeretességét és fegyelmezettségét dicséri, hogy egyéni sikerek keresése helyett elsősorban a rábízott feladatokat igyekezett jól megoldani. Pályafutása során gyenge formában többször is játszott, de lelkesedés, teljes erőbedobás nélkül — egyszer sem. Egy kattintás ide a folytatáshoz....