Jegyzetek
Valamikor nevettünk rajta…(C)
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
CICÁZÁS: külföldön a szállodai szobalánnyal, idehaza a kávéfözőnőkkel szokás. Edzésen hasznos, az edzővel káros. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Valamikor nevettünk rajta…(B)
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
BAJNOK: a törzshelyén korsó sörrel a kezében így filozofál: „Ha jól meggondolom, teljesen feleslegesen töltöttem tizenkét évet iskolapadban.” Edző vagy vezető lesz belőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Valamikor nevettünk rajta…(A)
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
Az ábécé első betűje, minden rossz kezdete. Például: a csapat nem tartotta be a taktikai utasításokat. A tizenegyest mellé lőtték. A játékvezető elcsalta a mérkőzést. A vendégek lesgóllal győztek. A prémium ugrott! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy kép utóélete – Szigeti Oszkár
Honlapunk közel három éves története során többször előfordult már, hogy egy-egy kép egészen váratlanul elkezd önálló életet élni. Kiragadja a több ezer kép közül az emlékezés, mely közelebb visz nem csak a Ferencváros történelméhez, hanem egyes játékosok életéhez is. Az is előfordult már néhányszor, hogy egy családtag jelentkezik és boldogan újságolja, hogy azon a képen édesapja, nagyapja vagy testvére szerepel. Számunkra ezek a „találkozások” új impulzusokat adnak és sok esetleg újabb információkhoz és képekhez jutunk, ezzel is gyarapítva a Ferencváros labdarúgás dicső múltjának képeskönyvét függetlenül attól, hogy ki hányszor szerepelt zöld-fehérben és ki milyen sikereket ért el a pályafutása alatt. A képek mesélni tudnak – ezeket a szavakat is többször leírtuk már, de egy közös bennük: ezekhez a képekhez sokkal több fűződik mint maga az esemény. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Múltidéző: 1968. január 9.
Egy kicsit mindig irigykedtem azokra, akik az emlékeik raktárából akkor húzzák elő a legkedvesebb pillanatokat amikor csak szükségük van elkalandozni a múlt kacskaringós ösvényein. Bár ha jól belegondolunk, a Ferencváros több mint száz éves történelme során annyi sikert jegyeztek fel és örökítettek meg, hogy ezeket még kronológia sorrendbe is komoly munka rendszerezni. Ezért is kedvelem honlapunk naptár funkcióját és néha ezért is vagyok „dühös” magamra, ha egy-egy dátumhoz tartozó dicsőséges győzelem és siker nem ugrik be automatikusan. Valószínűleg nem vagyok egyedül ezzel a”képességemmel”, hiszen tegyük a kezünkre a szívünkre: a fenti dátumról első ránézésre kinek ugrott be egy angliai mérkőzés, egy varázslatos győzelem mely örökre beírta magát a dicsőséges múltunk aranykönyvébe? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Győzelem 11+1 ellen
Nem tagadom, nem szeretem a vasárnap esti meccseket. A hazaiakat azért nem, mert vidékiként nem kellemes dolog éjfél körül hazaérni, főleg olyan mérkőzések után amikor nem sikerül begyűjteni a három pontot. Vidéki meccsre már nem megyek, ahhoz egy kicsit öreg vagyok már, ráadásul ezeknél az a nagyobb gond, hogy a szombati fordulók után már félve nyitom ki az oldalunk tabelláját, hiszen mostanság az ellenfelek nem teszik meg azt a szívességet, hogy a kedvünkre alakítsák az eredményeket. Tegnap is így jártam, amikor meghallottam a forduló eredményeit már tudtam, ha most ránézek a tabellára, biztosan nem leszek feldobva. Bár az ősi ellenfél kikapott – ami néhány percig kellemes, bizsergető érzést okozott -, de ahogy szembesültem a tabellán elfoglalt helyünkkel, egyből rossz kedvem támadt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Keserédes vasárnap
Vasárnap reggel úgy ébredtem, hogy ez a nap sokkal több lesz számunkra, mint amennyit általában egy mérkőzés szokott jelenteni. Bár igazán soha nem tudtam kivonni magam az aznapi mérkőzés feszült várakozásából és izgalmából, de az idő múlásával sajnos ez is megkopott egy kicsit. Talán a jelen miatt, talán a hétköznapok keserűsége miatt, talán az miatt, hogy lassan elfelejtjük, hogy mit is jelentenek azok a napok amikor készültünk egy Fradi meccsre. Amikor már reggel ott toporogtunk az újságosbódé előtt, amikor az ebédet már állva kapkodtuk be és egy óra körül már a Szentély környékét szívtuk magunkba a zöld-fehér varázslatot. A tegnapi reggel valamit visszaadott abból a varázslatból. Nem a meccs miatt, hanem egy olyan esemény miatt melyre egész életemben büszke leszek. Részese lehettem egy legendás Ferencvárosi labdarúgó, Toldi Géza síremlékének felújításának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Tanári etűdök” az öltözők világából V.
Holnap a Tempó Fradi Alapítvány átadja Toldi Géza felújított sírját.
– Ez hogyan kapcsolódik sorozatunkhoz? – kérdezhetik a kedves olvasók.
Lakat és Toldi már Szegeden együtt játszott, majd a a Fradiban is találkozott pályafutásuk egy félidő erejéig (ezt a búcsú mérkőzést Nagy Béla nem tekintette hivatalos mérkőzésnek, így a játékosok – Lakat, Toldi, Sárosi… – statisztikájában sem szerepel), és az anekdota szerint a fiatal és nagyon tehetséges Lakat egy szókimondó, bájos hölgy segítségével indult el a sikerek csillagaival kikövezett úton. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
75 év az Üllői úton – Születésnapi beszélgetés Pethő Zoltánnal
Pethő Zoltán, az FTC Baráti Kör alelnöke november 16-án ünnepli 85. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel, hogy gratuláljunk neki és elbeszélgessünk vele az Üllői úton eltöltött 75 év emlékeiről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Találkozásaim Albert Flóriánnal
Egy elmaradt születésnapi beszélgetés háttere
Albert Flóriánt régóta ismertem. Gyermekként, focista palántaként és nem utolsó sorban Fradi drukkerként figyelemmel kísértem labdarúgó pályafutását és csodáltam kivételes tehetségét, példaképként tekintettem rá.
Mivel 1954 óta vagyok Fradi (Kinizsi) szurkoló, hihető, amit írok, hogy már a Fradi ifi meccsekre is kimentem, amikor híre jött, hogy egy fantasztikus tehetség kergeti a labdát az Üllői úton. Egy kattintás ide a folytatáshoz....